A részvény olyan értékpapír, melyet elsősorban a részvénytársaságok alapításakor, illetve alaptőkéjük felemelésekor bocsátanak ki. A részvény a vállalat tőkéjének egy részét testesíti meg, pontosan akkora hányadát, amennyi a részvény névértéke. Részvényeket a vállalat alaptőkéjének értékéig bocsátanak ki.
A részvény tulajdonosát részvényesnek nevezik, aki a részvény megvásárlásakor egyben az alábbi alapjogokat szerezi meg.
1. Részt vehet a közgyűlésen, szavazati jog a részvények arányában illeti meg.
2. Beleszólhat az üzletmenetbe, felvilágosítást kérhet a vállalat vezetőitől.
3. Ha a közgyűlés határozata a hatályos törvényeket vagy a részvénytársaság alapszabályát sértik, a részvényesnek óvási illetve megtámadási joga van.
Az alapjogokon kívül nagyon fontos vagyoni jogok járnak együtt a részvények birtoklásával.
1. a részvényes jogosult lesz az osztalékra, amely a részvénytársaság nyereségéből való részesedési jog. A részvényest az éves tiszta nyereség egy bizonyos hányada illeti meg, ennek nagysága a birtokában lévő részvények névértékétől függ.
2. a részvényesnek elővételi joga van, ami azt jelenti, hogy tőkeemelés esetén elsőbbséget kap az újabb részvények esetleges megvásárlásakor.
3. Ha a részvénytársaságot felszámolják, a részvényesnek likvidációs joga van, azaz a tartozások kiegyenlítése után a megmaradt vagyont a részvények arányában osztják meg a részvényesek között.
A részvényre szigorú formai szabályok vonatkoznak. Fel kell tüntetni rajtuk az részvénytársaság nevét, székhelyét, a részvény sorszámát, névértékét, típusát illetve, tulajdonos nevét a névre szóló részvények esetében.
A részvényeknek több típusa ismeretes, amelyeket különböző szempontok szerint csoportosítani lehet.
Forgalomképesség alapján megkülönböztetünk:
- bemutatóra szóló részvényeket, amelyek szabadon átruházhatóak, és
- névre szóló részvényeket, amelyeknek tulajdonosa ismert, átruházását pedig szigorú szabályok rögzítik.
Tagsági jogok alapján a részvények lehetnek:
- törzsrészvények, ezek a részvények alapfajtái,
- elsőbbségi részvények,amelyek tulajdonosa valamiben elsőbbséget élvez a törzsrészvényesekkel szemben.
Vannak még ún. sajátos részvényfajták, ilyenek a:
- dolgozói részvények: ezeket – ahogyan a nevük is utal rá – csak a vállalat jelenlegi dolgozói és nyugdíjasai vásárolhatják meg; névre szól, átruházni is csak a dolgozók és nyugdíjasok között lehet.
- a saját részvény, ilyen esetben a részvénytársaság a saját részvényeit birtokolja, ehhez részvényesi jogok nem kapcsolódnak; csak az alaptőke egy része lehet ilyen részvény, az is csak meghatározott ideig.
Összefoglalva tehát a részvény valamilyen vállalatnak egy kis része, aki ilyen befektetés mellett dönt, a befektetés mértékében a vállalat tulajdonosává válik. Valószínű azonban, hogy a részvények vásárlásának elsődleges célja nem a tulajdonszerzé
